Amennyiben egy léptetőregiszter soros kimenetét (So) a soros bemenettel (Si) összekötjük, akkor olyan áramkört kapunk, amelyben az információ kering (a kilépő bit beíródik az első tárolóba). Ezt a megoldást nevezzük gyűrűs számlálónak.
Az adat visszavezetése történhet egyenes és tagadott alakban is. Az a. ábra szerinti visszavezetési megoldással n modulusú, míg a b. ábra szerint 2n modulusú gyűrűs számlálót kapunk, ahol n a regiszter tárolóinak száma.
Az n modulusú gyűrűs számlálónál az eredeti információ az n-edik lépés után kerül vissza a regiszter megfelelő helyértékeire. Erre mutat példát a c. ábra szerinti működési táblázat, amelyen egy 4 bites n modulusú gyűrűs számláló egyes ütemeinek állapota látható az 1 0 0 0 kezdő feltételből indulva.
Az áramkört felhasználhatjuk pl. soros működésű aritmetikai egység átmeneti tárolójaként, ha az egyik tényezőt - műveletvégzés után - változatlanul kívánjuk megtartani.
Számlálóként is használhatjuk a gyűrűs számlálót. Ha a regiszterben egy darab 1-et léptetünk, akkor minden állapotban egyetlen kimenet értéke lehet 1 szintű. Ha az n kimenet mindegyikéhez egy N alapszámú számrendszer egy számjegyét rendeljük, akkor 1 az N-ből kódolású számlálót kapunk.